Magyar Cimbalom

A 'magyar pedálos cimbalom', mint hangszercsaládjának legfejlettebb változata az 1860-as és 1880-as évek között alakult jellegzetesen magyarrá, Schunda Vencel József hangszergyártó révén, aki a híres fúvós hangszert, a tárogatót is tökéletesítette. A Schunda-előtti őkben a magyar cimbalom is kicsi volt, mint ma is létező régi rokonai: a perzsa vagy görög santur, az angol hammer dulcimer vagy a német-svájci hackbrett. Mai modern hangját és formáját azonba a XX. században érte le, hála az ősebb és az ifjabb Bohák Lajosnak, akik tovább fejlesztették Schunda hangszerét. Mára a Bohák-cimbalom fogalom az egész világon, főleg a kárpát medencében, ahol szinte minden országban játszanak is rajta. A cimbalom történetének legszebb és legfontosabb szakasza a magyar nemzeti romantika, a verbunkos zene virágkorának ejére esik, amikor a cimbalom, azaz a "magyar zongora" szinte minden polgári család otthonában megtalálható volt és az akkor közkedvelt melódiákat játszották rajta. A cimbalom megszületését és megszerettetését olyan nagyszerű művészek, tanárok segítették, mint: Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Blaha Lujza, Allaga Géza, Kun László, Fodor Janka, és olyan híres cigányzenészek, mint: Pintér Pál, Pintér György, Bertik Sándor, Makai Pál, Rácz Aladár és Balogh Elemér. Magyarországon 1890-től tanítanak klasszikus zenét cimbalmon, de máig élő hagyomány a falusi népzene és a városi cigányzene megszólaltatása is." - Balogh Kálmán cimbalomművész Czutor Róbert Szegeden született 1975. január 22-én, régi zenész dinasztia sarjaként. Ősei a vásárhelyi Czutor Béla és Gondi Márton, Dankó Pista barátai és kortársai. (Dankó Pista nótát is írt róluk: Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál..., Kece csárdás). Kisgyermek korában megmutatkozott tehetsége és vonzódása a cimbalomhoz, az első cimbalomverőjét négy éves korában faragta az édesapja, - aki maga is kiváló cimbalmos - ekkor kezdte el tanítani. Később a szegedi zeneiskolában tanult, majd Farkas Gyöngyi és Balogh Kálmán cimbalomművészek növendéke lett. 1986-ban vették fel a KISZ Központi Művészegyüttes Rajkó zenekarába, ahol Farkas Gyula egyik kedvenc tanítványa volt. A Rajkó zenekarral bejárta Európát. 1995-ben Radics Ferenc hegedűművész-prímás hívására került a Budapest Táncegyüttes zenekarába szólista cimbalmosnak. Ebben figyelt fel rá Berki László, a 100 tagú Budapest Cigányzenekar művészeti igazgatója, a Magyar Állami Népi Együttes vezető prímása és hívta meg az együttesbe, ahol példaképével, atyai jó barátjával Ökrös Oszkárral dolgozott együtt. Megfordult ifj. Járóka Sándor, Boros Lajos, Kecskeméti Farkas László és több neves prímás zenekarában. Jelenleg a Magyar Állami Népi Együttes szólistája.